2010. október 24., vasárnap

Rumszesz, a kiállítás...

Én is azon emberek közé tartozok, akik miután felmentek "megcsodálni" ezt a sokat reklámozott kiállítást, arra a megállapításra jutottak, hogy kár volt a buszba a benzin...

Maga a kiállítás összegezve három teremből állt.
Az elsőben : volt úgy egy tucatnyi gipsz-oszlop hierogrifáknak beállított firkálmányokkal körbehintve, illetve egy elhanyagolható homokozó a talajon. Ezt leszámítva 5-6 hasonlóan gagyi istenszobor másolat, valamint egy hallotti-hajónak beállított aranyozott ladik.
Nagyon nem voltam lenyűgözve, főleg hogy az idegenvezetésből alig lehetett valamit hallani, amikor pedig mégis elcsíptem pár mondatfoszlányt olyan jelentéktelen információkat osztottak meg velünk amiket egyrészt történelem-tanulmányaim során már 7.-ben tudtam, másrészt az egyiptomi témát feldolgozó rajzfilmek agyon-csépeltek már...

Második..., egy viszonylag nagy tér - majdhogynem feleslegesen nagy, kihasználatlan tér.
A falakon szokás szerint hierogrinák tűnő rajzolatok, melyek állítólag a fáraók névsorát mutatta, illetve egy azaz egy szarkofágszerű tárgy, amiben szintén csalódtam. Nem csak, hogy egyáltalán nem tűnt nyithatónak (márpedig koporsójellegéből kifolyólag célszerű lenne...) túl tömörnek, és kevéssé "szellősnek" tűnt ahhoz, hogy egy ember beleférjen. Tudom-tudom, a fáraók retradáltak voltak, mivel családon belül házasodtak, vékonyak voltak és visszamaradottak, de azért ezeket a méreteket én enyhén túlzásnak tartottam...

Két sakálszobor őrizte kapun át átérve a harmadik terembe - konstatáltuk, hogy bár eszméletlen jópofa ötletként belézerezték a termet, arra már nem vették a fáradtságot, hogy a lézerek érintésére történjen is valami. Túl sokat vártam tőle, lehet... - de én ebben is csalódtam.
Aztán szervezési zsenialitásnak köszönhetően kihagytuk a filmvetítést, cserébe várakozhattunk úgy háromnegyed órát...
Ennyit a kiállításról (szavakban), technikailag is voltak problémák, de ezeket nem igazán részletezném. (Ennek ellenére természetesen megteszem...:)
A tárlat megtekintés során egyedüli fényforrásunk a minden második ember számára biztosított fejlámpa volt, ami az emberek olyan tulajdonsága miatt - hogy nézelődnek / forgatják a fejüket, meglehőten instabil, ingadozó támpontnak bizonyult, nekem pedig nem volt se kedvem, se bőr a képemen elég ahhoz, hogy vakuzgassak, így eléggé nehézkesen ment az 1600-s ISO érték mellett bármi technikailag megfelelőt alkotni.

(Lámpafejű idegenek)
(Lézerbetyár Félegyháziak)
(Nagy-Testvér)
(,,A Régész szobája")
(Idegen-vezetés \ Stranger-Driving:))


Továbbmentünkben meglátogattuk a Természetrajzi múzeumot, amire azt tudom mondani, hogy igazán korrekt volt. Bár vissza kellett mennem fotójegyet vásárolni, (azon célból, hogy lehetőségem nyíljon sablonképeket lőni) és csak az állandó kiállításokat néztük meg, azt kell mondjam ez egy korrekt hely.

(Hova tűnt az a koponya??)
(Előre a fénybe...)
(Absztraktáció)
(Kézenfogva...) [Sajnos nem sikerült pontosan a két függőleges vonalra komponálni őket, meg akartuk ismételni, de aztán elmaradt...]

Varációk egy témára...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése