"Valóban fergeteges-forgatag..." szólá a kommentelő. A mostani képanyaggal annyira nem vagyok elégedett, talán közrejátszhatott egy kis kényelmetlenség is, amit készítésük alatt voltam kénytelen elviselni. Isten áldott is, átkozott is termetemmel... azt hiszem ebben a mondatban össze is tudnám foglalni ezt az apró kényelmetlenséget, de inkább írkálok tovább, hátha valaki elolvassa, és ezáltal is elvehetek 1-2 percet az életéből... Tehát - áldás mivel ezáltal beláthatok olyan távlatokat, amiket ha alacsonyabb lennék nem biztos, és mint nemrégiben kiderült átok is, mert a nézőközönség kevéssé tolerálta, hogy néhanapján én is szeretnék a két lábamon állni, és nem csak folyton guggolni... Tehát szinte az egész műsort végig kellett guggolnom, hogy mások is láthassanak, és ez egy idő után azt a kellemetlen érzést kölcsönözte nekem, hogy ha egyáltalán vannak lábaim, azok kétséget kizáróan fájnak...:)
De nem tépem tovább az idegeket, inkább a képek....:
Egy szemügyeg...:

...és mégegy...

Egy törpike:





Előkészület:



Almatánc:






Nagyon-záráskép(p):


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése