Ópusztaszer - 2010

Nem szeretném hosszasan fűzni a szót, ahhoz nem elég jó a képanyag... :)
A lényeg: Iskolánk egy pályázatféleség keretein belül elnyerte azt a lehetőséget, hogy teljesen igyen és bérmentve meglátogathatta az Ópusztaszeri Nemzettörténeti Park-ot. Itt egy ünnepélyes, és a vártnál megkönnyebítően rövidebb ünnepi beszéd után egy farmernadrágos ősmagyar vezetésével megtekinthettünk egy kiállítást, valamint egy rövid séta után a parkban, megtekinthettük a Feszty körképet. Erről jöjjön hát pár kép, a lehető legzagyvább sorrendben:








Közönségemnek üzenem, hogy lehetőség szerint tartsák meg jó szokásukat: A toleranciát velem kapcsolatban, további jókat kívánok - magamnak pedig gyakrabban előferdülő és jobb témákat!

Rumszesz, a kiállítás...

Én is azon emberek közé tartozok, akik miután felmentek "megcsodálni" ezt a sokat reklámozott kiállítást, arra a megállapításra jutottak, hogy kár volt a buszba a benzin...

Maga a kiállítás összegezve három teremből állt.
Az elsőben : volt úgy egy tucatnyi gipsz-oszlop hierogrifáknak beállított firkálmányokkal körbehintve, illetve egy elhanyagolható homokozó a talajon. Ezt leszámítva 5-6 hasonlóan gagyi istenszobor másolat, valamint egy hallotti-hajónak beállított aranyozott ladik.
Nagyon nem voltam lenyűgözve, főleg hogy az idegenvezetésből alig lehetett valamit hallani, amikor pedig mégis elcsíptem pár mondatfoszlányt olyan jelentéktelen információkat osztottak meg velünk amiket egyrészt történelem-tanulmányaim során már 7.-ben tudtam, másrészt az egyiptomi témát feldolgozó rajzfilmek agyon-csépeltek már...

Második..., egy viszonylag nagy tér - majdhogynem feleslegesen nagy, kihasználatlan tér.
A falakon szokás szerint hierogrinák tűnő rajzolatok, melyek állítólag a fáraók névsorát mutatta, illetve egy azaz egy szarkofágszerű tárgy, amiben szintén csalódtam. Nem csak, hogy egyáltalán nem tűnt nyithatónak (márpedig koporsójellegéből kifolyólag célszerű lenne...) túl tömörnek, és kevéssé "szellősnek" tűnt ahhoz, hogy egy ember beleférjen. Tudom-tudom, a fáraók retradáltak voltak, mivel családon belül házasodtak, vékonyak voltak és visszamaradottak, de azért ezeket a méreteket én enyhén túlzásnak tartottam...

Két sakálszobor őrizte kapun át átérve a harmadik terembe - konstatáltuk, hogy bár eszméletlen jópofa ötletként belézerezték a termet, arra már nem vették a fáradtságot, hogy a lézerek érintésére történjen is valami. Túl sokat vártam tőle, lehet... - de én ebben is csalódtam.
Aztán szervezési zsenialitásnak köszönhetően kihagytuk a filmvetítést, cserébe várakozhattunk úgy háromnegyed órát...
Ennyit a kiállításról (szavakban), technikailag is voltak problémák, de ezeket nem igazán részletezném. (Ennek ellenére természetesen megteszem...:)
A tárlat megtekintés során egyedüli fényforrásunk a minden második ember számára biztosított fejlámpa volt, ami az emberek olyan tulajdonsága miatt - hogy nézelődnek / forgatják a fejüket, meglehőten instabil, ingadozó támpontnak bizonyult, nekem pedig nem volt se kedvem, se bőr a képemen elég ahhoz, hogy vakuzgassak, így eléggé nehézkesen ment az 1600-s ISO érték mellett bármi technikailag megfelelőt alkotni.

(Lámpafejű idegenek)
(Lézerbetyár Félegyháziak)
(Nagy-Testvér)
(,,A Régész szobája")
(Idegen-vezetés \ Stranger-Driving:))


Továbbmentünkben meglátogattuk a Természetrajzi múzeumot, amire azt tudom mondani, hogy igazán korrekt volt. Bár vissza kellett mennem fotójegyet vásárolni, (azon célból, hogy lehetőségem nyíljon sablonképeket lőni) és csak az állandó kiállításokat néztük meg, azt kell mondjam ez egy korrekt hely.

(Hova tűnt az a koponya??)
(Előre a fénybe...)
(Absztraktáció)
(Kézenfogva...) [Sajnos nem sikerült pontosan a két függőleges vonalra komponálni őket, meg akartuk ismételni, de aztán elmaradt...]

Varációk egy témára...

Gólyaavató 2010

Életem harmadik gólyaavatója zajlott le ezen a neves október 7-ei, csütörtöki napon. A legelsőn mint szereplő vettem részt, a másodiknál már próbálkoztam valami mással is, amit nem merít ki az egyszerű szemlélés, "közönségeskedés". Immáron ez volt a második alkalom hogy az objektív túlsó (számomra jobbik) oldaláról követtem nyomon a történéseket. Egy tavalyi, zöldnapi bejegyzésemhez kaptam egy olyan kritikát amit megjegyeztem, és azóta a vidámabb események tekintetében igyekszem felnőni annyira, hogy esetleg újra kiérdemelhessem... :)
"Valóban fergeteges-forgatag..." szólá a kommentelő. A mostani képanyaggal annyira nem vagyok elégedett, talán közrejátszhatott egy kis kényelmetlenség is, amit készítésük alatt voltam kénytelen elviselni. Isten áldott is, átkozott is termetemmel... azt hiszem ebben a mondatban össze is tudnám foglalni ezt az apró kényelmetlenséget, de inkább írkálok tovább, hátha valaki elolvassa, és ezáltal is elvehetek 1-2 percet az életéből... Tehát - áldás mivel ezáltal beláthatok olyan távlatokat, amiket ha alacsonyabb lennék nem biztos, és mint nemrégiben kiderült átok is, mert a nézőközönség kevéssé tolerálta, hogy néhanapján én is szeretnék a két lábamon állni, és nem csak folyton guggolni... Tehát szinte az egész műsort végig kellett guggolnom, hogy mások is láthassanak, és ez egy idő után azt a kellemetlen érzést kölcsönözte nekem, hogy ha egyáltalán vannak lábaim, azok kétséget kizáróan fájnak...:)
De nem tépem tovább az idegeket, inkább a képek....:
Egy szemügyeg...:

...és mégegy...
Egy törpike:
meg egy cigányvajda:
TánciTánci:
Egy szimpla tornasor...:
Induló-olvasás:
Tojásfutás:

Előkészület:
Rajt!
"Három szex-istennő":

Almatánc:

Wc-pumpa hajtású gördeszkaverseny, logikus ugye? :)



Nagyon-záráskép(p):

Egyszerű emlékképek - Mafilm Stúdiólátogatás

Ahogy a cím is utal rá, iskolánk Médiaszakköreseinek lehetősége nyílt a pesti Mafilm központba ellátogatni, köszönhetően egyik Öregdiákjának, Schwindl Endrének.
A tanulságos, és élménydús kirándulás meghatározó élményként maradt meg minden résztvevő emlékezetében. Ezt többek között saját tapasztalatból, és a többiekkel folytatott beszélgetés alapján merem kijelenteni. Mindenki pozitívan gondol vissza rá, és hálás köszönettel tartozunk vendéglátónknak. Több neves díszletet is megcsodálhattunk, némelyekbe még be is ülhettünk, illetve a vezérlőtermeken, és kamerák kezelőfelületein keresztül bele is kóstolhattunk a munkába.
Se kedvem, se ötletem nincs a továbbiakban gondolataim szavakba öntésére, így inkább annyit fűznék már csak hozzá, hogy - "meséljenek a képek":

Update: Az első két kép bizonyos okokból kifolyólag fekete-fehérbe lett konvertálva...

Az elkövetkezendő évek hírolvasói:

Zöld-korszak:

Tükrös-játék (1):
Ééés (2):

Greenbox-s stúdió:
Na idefigyelj...!
,,Aktuális híreink röviden, még egyszer":
Anyagias világ... azaz a Nyereményjátékos teremben:

Kameraman:
Nem megszállták a Mokka stúdiót (is)?!

Szerencsére voltak ott hivatásos emberek is....:
(alcím: Hogyan szerelj össze egy állványt 1 perc alatt)

Zárásként, egy ilyen is: